Száz éve hunyt el Pecz Samu (1854-1922) építész professzor, aki a Műegyetem kezdeti időszakában a hazai építészképzés meghatározó személyisége volt.

Az oktatás mellett számottevő és maradandó jelentőségű épületek alkotójaként őrzi nevét az utókor. A „Pecz Samu Emlékév 2022” programsorozat keretében számos rendezvény emlékezik meg a magyar történeti építészet és építészképzés kiemelkedő alakjára: könyvtárunk szoboravatással, kiállítással, valamint könyvbemutatóval tiszteleg tervezőjének emléke előtt.

Az építészprofesszor 1871-ben iratkozott be a József Nádor Műegyetemre, de tanult Stuttgartban és Bécsben is. Az 1880-as évektől már a Műegyetem Középítéstan és Középkori építészettörténet tanszékek tanársegédeként. Összesen 34 esztendőt töltött építészhallgatók legendás oktatójaként, példát mutató nevelőjeként. Pecz Samu munkásságát a gondolatvilágához közel álló középkor építészetének szemlélete alakította, de nem utasította el az a 19. század második felében egyre nagyobb teret nyerő új anyagok felhasználását sem.

A Központi Könyvtár az építész talán legsikerültebb alkotása 1909-ben készült el, és korának egyik legmodernebb létesítménye volt. Az alkotó alaposan tanulmányozta a könyvtárak és levéltárak munkafolyamatait és igényeit. Meggyőződése szerint a kellő áttekinthetőség, világítás és tűzbiztonság elérése céljából szabadon álló épületet érdemes tervezni, a raktárakat pedig alacsony, legfeljebb 2.5 m magas emeletsorokkal kialakítani.

Pecz Samu elveihez híven belülről kifelé építő rendszerben alkotta meg a stílusában eklektikus, főként neogót elemeket tartalmazó könyvtárépületet, melynek három fő szárnya – az adminisztrációs, a raktári, valamint a Nagyolvasó – egyrészt elkülöníti a könyvtári munkát és használatot, másrészt a főbejáraton keresztül megközelíthető aulával össze is kapcsolja azokat.

A professzor a raktár tervezésekor az egyetem Múzeum körúti épületében lévő több mint 90 000 kötet elhelyezésén túl figyelembe vette a későbbi állománygyarapodást is. Egy 12 szintes, félmillió kötet elhelyezésére alkalmas toronyraktárt képzelt el, amiből a költségek miatt hat szint valósult meg. A Központi épület tömegének ellensúlyozására óratorony került a könyvtár tetejére, míg a két épületet a magasföldszinten zárt folyosóval, a „Sóhajok hídja” kötötte össze. Pecz Samu életműve szerte a történeti Magyarország területén hirdeti alkotójuk kiemelkedő tehetségét. Szobrának elhelyezése sok éves terv megvalósulása és a késő utókor méltó tiszteletadása lesz az Alma mater egykori professzora és az építésztársadalom jelentős alkotója előtt.

A könyvtárunk néhai munkatársa, Bodó Csaba szobrászművész által készített alkotás avatóünnepségére – melynek keretében egy másik legendás professzor, Hajnóczi Gyula mellszobrát is felavatják –, szeptember 14-én 9 órakor kerül sor a Könyvtár épületében, valamint a Műegyetemi Tudósok Szoborparkjában. A ceremóniát megnyitja Lánszki Regő építészeti államtitkár, beszédet mond Czigány Tibor, a Műegyetem rektora, valamint Krähling János, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője.

Pecz Samu életművét Gyetvainé Balogh Ágnes, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék docense és Róka Enikő művészettörténész önálló kötetben tárta az építészszakma és a nagyközönség elé. A könyvbemutatóra szeptember 20-án 18 órakor kerül sor a BME Központi Könyvtárában, ahol a „Pecz Samu szakrális építészete a fővárosban” című kiállítás is megtekinthető lesz.