Ugrás a tartalomra

Az októberi hónap dokumentuma hagyományosan az 1956-os forradalomnak állít emléket, hiszen a Műegyetem a fővárosi kiindulópontja, egyben hivatalos történelmi emlékhelye az akkor lezajlott eseményeknek. Ezen idén sem változtattunk: ezúttal a mikrotörténelem izgalmas világába nyújtunk röpke betekintést a választott dokumentum segítségével.

 

A kézzel írott levélben egy reménybeli hallgató érdeklődik, hogy az „elmúlt események során külföldre távozott hallgatók” helyének feltöltésére indít-e az egyetem pótfelvételit. Amint a leveléből kiderül, 1953 óta különböző indokokkal utasították el a felvételi jelentkezését. Kisebb, bár még nem teljes kutatás után kiderült, hogy Vedlik Lajos, az eddig megismert adatok szerint azonos azzal, akinek nagyapja uradalmi főintéző volt, ő maga pedig egyházi középiskolában tanult. Ez a korszakban nem volt kifejezetten jó ajánlólevél az egyetemi felvételihez… de az elszánt fiatalember a céljai eléréséhez minden követ megmozgatott.

A levelet teljes terjedelmében és átiratban is közöljük:

 

levél

 

                                                                                                           "T.
                                                                                                                                   Műszaki Egyetem Rektori Hivatala
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    Budapest

 

    Alulírott azzal a kéréssel fordulok a T. Rektori Hivatalhoz, hogy amennyiben módot nyújt az elmult események során külföldre távozott hallgatók helyének megüresedése, az általános mérnöki karra, mint levelező hallgatót felvenni szíveskedjenek.
     Kérésem indokoltnak látom, mivel az 1956-57-es tanévben a hallgatók tanulmányaikat, mondhatjuk még el sem kezdték. Így késlekedésemből számomra hátrány nem származhat.
     Kérésem esetleges támogatásával régi óhajom valósulna meg, ugyanis 1953-as érettségim óta, napjainkig nem mondtam le főiskolai továbbtanulásomról. Kérelmeimet éveken keresztül különböző indokokkal utasították el, majd a bekövetkezet katonai szolgálatom miatt átmenetileg le kellett mondanom szándékomról.
    Tanulmányaim végzéséhez, úgy érzem bizonyos segítséget jelentene többéves műszaki gyakorlatom, ugyani  előbb a Ganz Hajógyárban mint teknológus dolgoztam, később a honvédség egyik tervező részlegénél településsel és útépítéssel kapcsolatos munkát láttam el.
    Kérelmem formájától kérem eltekinteni, ugyanis inkább érdeklődő jellegű, mivel arról sem vagyok bizonyos, hogy egyáltalán van e pótlólag felvétel. Amennyiben pozitív választ kapok, minden okmányomat és szükséges adatokat azonnal megküldöm.
    Kérésem megismételve, segítőkészségükben bízom,


Tisztelettel


Budapest 956. dec. 29.                                                                                                                                                                                                                                                            Vedlik Lajos
                                                                                                                                                                                                                                                                                           XIII. Szt. István krt. 16."

 

 

 

 

A hallgatói nyilvántartásainkban nem találtuk nyomát, hogy akkor vagy később beiratkozott volna a BME-re, azonban további kutatásainkból kiderült, hogy mégis járt egyetemre: 1962-ben – levelező tagozaton – jogász oklevelet szerzett az ELTE-n.

Emellett a levélíró fiatal kora óta tartó szenvedélyében, a vízilabdában ért el kimagasló sikereket a Budapest Honvéd igazolt játékosaként, ahonnan az 1960-as évek legvégén, 15 évi játék után búcsúzott. Vedlik Lajos 56 évesen hunyt el 1990-ben, nevét senior emléktorna őrzi.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően egyébként az egyetemek kimutatásai szerint az ÉKME hallgatóinak 12 %-a, míg a BME-ről 15 % távozott külföldre (a Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1952-től 1967-ig külön intézményként működött).