Október hónapban hagyományosan 1956-hoz kötődő levéltári anyagot választunk a Hónap dokumentuma sorozatunkba. Ezúttal az egyik hősi halott hallgatónk személyes okmányát mutatjuk be.

Albrecht Márton (1936. november 3 – 1956. november 3.) másodéves építőmérnök hallgató volt, kifejezetten társaságkedvelő fiú, aki barátaival sokat kirándult, barlangászkodott, színházba járt, verseket írt, klasszikus zenét hallgatott. Szeretett táncolni, egy lánynak komolyan udvarolt. Nagy tudásvágy volt benne, tervező mérnöknek készült. A Keleti Károly utcában lakott, így villamossal közlekedett a Műegyetemre 1956 őszén is. Levéltárunkba került hagyatékában (BMEL 411/45.) fennmaradt az utolsó megvásárolt bérlete.

Albrecht Márton 1956. október 22-én részt vett a műegyetemi nagygyűlésen, majd a másnapi felvonuláson is. Mélységesen hitt a forradalom győzelmében, műegyetemi nemzetőr volt. A 20. születésnapján, szolgálat közben a Díszteremben egy évfolyamtársának, jó barátjának falhoz támasztott géppisztolya sült el véletlenül, a benne maradt egyetlen golyó pedig szíven találta őt. A könyvtárban ravatalozták fel. Először a Műegyetem kertjében temették el, majd 1957 tavaszán helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben.

Neve megtalálható a Központi épület Aulájának oldalfalán található emléktáblán, a Műegyetem többi 1956-os hősi halottjáéval együtt. A 20 évesen meghalt Marciról és a többiekről itt olvashatók további részletek.